0
Kosár
Belépés
Regisztráció
Menü Kategóriák
kedvencek bejelentkezés
0
icon
icon
2024-as akcióink Kuponok
Van egy cikkem, feltöltöm most!
Élménybeszámolók

Ahol a hideg az úr…

Egy késő decemberi rövid túrám történéseit szeretném most veletek megosztani. A helyszín most egy 15 ha területű bányató Pest megyében, ahol a víz mélység markánsan 1.7m és 7.7m között váltakozik a kotrási munkálatoknak köszönhetően. Az időjárás sem volt kellemesnek mondható, a viharos északi szél, nappal 3 fokkal párosult, ami éjjel -8 fokra hűlt le a még erősebb széllökéseknek köszönhetően ezt jóval kellemetlenebbnek éreztem. Az első nagy kérdés, mint mindig, a hely megválasztása volt. Tavaly decemberben találtam néhány ígéretes törést, ám akkor nem jártam sikerrel. Úgy döntöttem, megfelelő kihívás lehet, ha ugyanezeket a helyeket teszem most is próbára. Az előző évhez képest az általam használt csalik is változtak, s most remek alkalomnak bizonyult, hogy az Imperial Baits bojlik megmutassák igazi erejüket és fogósságukat.

Így tehát a célom egyértelművé vált: halat fogni egy olyan helyről, ahol tavaly nem sikerült.
A H bójámat egy kb. 180 méteres távolságban fekvő óriási törés oldalán helyeztem el. A meder alja 7.7 méteres mélységből emelkedik fel 3.8 méterre mindössze 4 méteren belül, tehát szinte egy eldőlni látszó fal volt a kiszemelt helyszín. A meredeken alábukó törés oldalának meghorgászásához nélkülözhetetlen volt egy nagy súlyú 200 grammos grippa ólom használata. A törés oldalán 5.6 méteres mélységben helyeztem el. A szerelék elhelyezése után kifelé tartva a horgászhelyemhez 5 méter után felhelyeztem egy zsinórsüllyesztő ólmot, amely a zsinórt a törés lábához szögezte, így tiszta teret hagyva az etetésre érkező halak számára. A hely meg van, de mi legyen a csali? A választásom a saját gyúrású Fish bojlira esett 22mm-es méretben, melyhez egy 16 mm-es pop up-ot társítottam.



A golyót egy kis pva-ba tört bojlival, plussz gyári dippel tettem fogósabbá


A másik két botomra az előzőkben leírt büdös-borsos ízzel ellentétben, 2 mix keverékéből készített ízt választottam Banana-Elit összeállításban, ahol az édes, banán íz volt az uralkodó. Az etetésre szánt golyókat pedig az újonnan debütáló IB Amino koncentrátummal locsoltam be majd egy kis banán Powderrel tettem vonzóbbá. A vízbe érkezve a fenéken egy mágikus felhőt képez a leghidegebb körülmények között is kiváló oldódásának köszönhetően és ezzel a pontyokat táplálkozásra ingerli.


A folyékony és por állagú ízfokozók szerintem elkerülhetelen részesei a hideg vízi bojlizásnak




A csalizásra szánt golyó mérete 24 mm a hozzá illő pop up pedig 20 mm-es volt. Az etetésre pedig 20 mm-es golyók kerültek felületük kezelését követően.


A vízbe érkezve a fenéken egy mágikus ködöt képez és ezzel a pontyokat táplálkozásra ingerli
Na de röviden ennyit a szakmai részről most térjünk át az izgalmasabb részekhez.

A tavon még rajtam kívül 4 horgász tartózkodott, akikből két személy bojlizott 3-3 bottal. Egy feeder és egy hagyományos fenekező technikával horgászó volt.
Elmondásuk szerint már annak is örültek volna, ha nem a szél mozdította volna a kapásjelzőiket.
Ez az!! Gondoltam magamban, most kell bizonyítania a csalimnak és a technikámnak is.
Nagyjából 2 óra várakozás után meg is érkezett az első látogató, aki nem tudott ellenállni a 3 fokos vízben felkínált banános ízeknek. A 7 kg-os hal pontyot lemérve reméltem, ő csak a felderítő az etetésemen, ezért fotózás után gyorsan visszaengedtem és már vissza is tettem a csalit a helyére.
Alig melegedtem meg a lakókocsi melegében sötétedés után, amikor újabb csippanást hallottam a jelzőmön az édes ízre. A botot kezemben tartva szembesültem azzal a ténnyel, hogy ezt a halat a stégről kell fárasztanom. Olyan sűrű köd szállt le a tóra, hogy a fejlámpám itt mit sem ért.
Körülbelül 25 perces viadal után a merítőmben egy gyönyörű öreg tükröst láthattam, melyet a reggeli fotózásig pontyzsákban szállásoltam el. Bízva a még bent lévő két botomban, álomra hajtottam a fejem, de elaludni nem sikerült ugyanis jött az újabb kapás, de most a Fish-re jelentkezett valaki. Az idő alatt, amíg magamra kaptam a kabátot és a bakancsot, a hal meg állás nélkül kérte a zsinórt, az amúgy erősre állított nyeletőfék ellenére. Éreztem nincs mit tenni ez „jó” hal lesz, ezt nem hagyhatom elszökni, így hát irány a csónakkal a hal után a ködbe. Folyamatos kontaktot tartva a halammal éreztem közben, hogy pattog a zsinórom a meder alján lévő kagylókon és kisebb akadókon. Az éjszakai mínuszok a kezemet nem kímélték mire végre megpillantottam meg az ellenfelemet, egy testes tőpontyot. Jöhet a merítés! Csak egy a baj a merítő a stégen én meg a vízen. Így hát nem volt más választásom, mint a csónakhoz közel húzva kézzel kellett be emelnem a matracra. Mit ne mondjak volt már kellemesebb merítésem is, de látva az eredményt, meg érte. Megérzésem nem csalt, jó választás volt vízre menni érte, mert ez stégről nem lett volna meg a mederviszonyok miatt. A csalit visszahelyezve próbáltam visszatalálni a helyemre, ami szerintem ugyan annyi időt vett igénybe, mint a fárasztás, nehezen ugyan, de sikerült. Ekkorra már nem éreztem a kezeimet a jeges víznek hála. Ezt a halat is pontyzsákban helyeztem el, hogy reggel le tudjam fotózni. Ezt követően következett a megérdemelt alvás. Késő délelőtt ébredtem fel jól kipihenve magamat. A hátralévő napon még fogtam egy pár darab 6-8 kg körüli pontyot, de már nagyobbat nem sikerült. A szomszédok a fotózás ideje alatt értetlenül álltak, hogy mit csinálhattak rosszul hogy még kapásuk se volt. Csendesen mosolyogtam, hisz a minőségi csali nem hagyott cserben.



Az éjjeli tükrös



Az első hal……



Az egyedi pikkely minta segíthet később azonosítani halunkat…



A bandanagy…………



Szabó „PIPSI” István
Imperial Baits Team
   0   0 Ft Megrendelem
A kosár tartalma:
Kosár
Vásárlás folytatása Tovább a pénztárhoz
Az oldal böngészésével elfogadod, hogy cookie-kat használjunk, amiket jobb szolgáltatás nyújtás érdekében használunk fel. További információk