Frontok idején

2015. augusztus 20-án kis csapatunk egy hosszú hétvégés horgászatra indult a Verpeléti horgásztóra. Már az előkészületek alkalmával is nagyon izgatott voltam, ugyanis a korábbi néhány nap elég változékony, szeles, esős és frontokkal teli időjárási viszonyokat hozott. Próbáltam ennek ellenére az etetésre szánt magvas keveréket úgy kialakítani, hogy az szélsőséges helyzetben is megállja a helyét. Ez a keverék a következő szemes takarmányból tevődött össze: kukorica, búza, és kender. Ezeket természetesen külön-külön jó alaposan megfőztem, majd utána különböző arányban összekevertem és aromásítottam. A túrán a két kedvencem a Monster Paradise és a Monster Liver került bevetésre. 5 kilogramm kukoricához 3 kilogramm búzát és 1 kilogramm kendert kevertem és természetesen a Carptrack Liquidet. Ezeket a mixeket gondosan vödrökben tárolva szállítottam és a helyszínen adtam hozzá még a bojlikat és a pelleteket.

Kukorica, búza és kender mix

A mag keverék egy kis Monster Liver-rel lett teljes

Megérkezésünk után rögtön elfoglaltam a horgászhelyemet és kipakoltam a felszereléseimet. A botokat gyorsan előkészítettem és a szerelékeket kezdtem összeállítani. Stégről, dobálva horgásztam, így ennek megfelelően kellett a szerelést kialakítani. Egyik botomra leadcore-ra 80 g-os, a másik botomra fonott dobó előkére 100 g-os távdobó ólmot húztam fel. Horog tekintetében 6-os méretű Gamakatsu G-carp specialist A1 green-re és grey-re esett a választásom. A hajszál előkére 24 mm-es Monster Paradise és 20 mm-es Monster Liver került felfűzésre, amiket előtte már két héttel alaposan bedippeltem. Nem maradt más hátra, mint hogy útjára indítsam a bevetésre szánt golyókat. Miután elhelyeztem a pálcákat a pod-on, kézbe vettem a spod botomat, hogy elkészítésem az alapozó etetést, melyeket 90 m-re és 110 m-re koncentráltam.

A horgászhelyem

Ígéretes haltartó hely

Liver Paradise kombináció

Két hetes dippben áztatás

A kész szerelék 24-es Paradise golyóval

Remekül dolgoztak a Shimano-k

Kapásra várva

Repült a Spomb

Sajnos az időjárásnak köszönhetően a halak kapókedve nagyon gyenge volt, így minden kapást meg kell becsülnöm - gondoltam magamban. Elméletem beigazolódni látszott, ugyanis az est leszálltáig egy kapást sem sikerült kicsikarnom.

A stégen a botjaim mellé kucorodva vártam az éjszakát miközben agyaltam, hogy mit és hogyan kellene csinálnom az első kapás elérése érdekében. Újra csaliztam a fokhagymás és májas csodagolyókkal majd lendítettem újra, hogy a mederben található patakmeder szélére juttassam a szerelést. Hosszas várakozás közben elbóbiskoltam, de hajnali 0 óra 5 perckor az egyik legcsodásabb hangra ébredtem... szalad valaki a balos fokhagymással. Kipattantam a kis vackomból kezembe vettem a botot és máris megvolt a kontaktus a hallal. Első kirohanásaira alapozva úgy éreztem, hogy nem lesz valami óriási, de örültem, mert mégis csak halat fárasztok. Féltávra érve változott a véleményem a bajszost illetően, ugyanis kezdtem tekintélyes, lomha súlyt érezni a horog végén. Többször próbált a stég lábai közé szaladni, de szerencsére sikerült elhárítanom a veszélyt, viszont még fél óra elteltével sem volt alkalmam meglátni, hogy kivel is küzdök. 50 perc elteltével végre megpillanthattam a halamat, amit széles mosoly és még nagyobb izgalommal nyugtáztam. Kézbe véve a merítőt második próbálkozásra sikerült ideiglenesen birtokba venni az öreg harcost. Egy kézzel gyorsan végiglocsoltam a bölcsőt majd ráhelyeztem a halat. 10 kiló feletti - nyugtáztam magamban - még ha egy kicsit meg is van tépázva szegény. Frissiben fertőtlenítettem a száját és néhány sebet, amit felfedeztem a testén, aztán nem is húztam az időt gyorsan pontyzsákba helyeztem és ment a vízbe a reggeli mérés és fényképezkedés idejéig.

Mérlegelés

A túra legnagyobb hala 12,81 kg

Sajnos az éjszaka ezek után csendes maradt így maradt időm néhány órát hunyni. Reggel, miután a többiek is felébredtek kezdetét vette a mérlegelés. Mielőtt az öreg bajszos barátomat kiemeltem volna a vízből alaposan bevizeztem a bölcsőt valamint megmértem és eltároltam a súlyt, hogy a hal tiszta tömegét olvashassam majd le a kijelzőről.
Elérkezett az igazság pillanata... a pontyom súlya 12,81 kg volt. Büszkén néztem végig rajta miközben párom néhány képet készített rólunk. Néhány szép gondolat és már úszhatott is szépen komótosan vissza a territóriumába. Megérkezett a halőr is, akinek büszkén dicsekedtem el a hallal. Elmondása alapján az elmúlt időszakban nem fogtak ekkora pontyot a tavon.

Bőven belefért a 24-es Paradise

12,81 kg

Fő az óvatosság

Vissza a territóriumába

Folytatva a horgászatot ismét a nyerő páros került horog alá, amire kisvártatva új jelentkező is akadt. Ezúttal a májas csoda tetszett meg egy egészséges, kisebb bajszosnak. Rövid néhány perces fárasztás után ő is matracra került, akit hasonló nagy szeretettel fogadtam. Az ő súlya 5,39 kg volt.

Nála a 20 mm-es Monster Liver volt a nyerő

Nap közben ismét fitogtatta az időjárás az erejét, egyszer elborult egyszer sütött a nap, de a szél folyamatosan más irányból fújt. Majdnem 2 órát mutatott az óra mikor egy füstölős kapással jelentkezett be valaki. 24-es Paradise - elmélkedtem rövid ideig - hátha komoly hal lenne. A bevágás pillanatában megállt a bot a kezemben és nem hogy csak megállt, de erősen ellenkező irányba akarta valaki húzni a kezemből. Néhány másodperc alatt 30-40 méter előnyre tett szert, de aztán lassan ki tudtam édesgetni a part közelébe. Amúrra gyanakodtam, de nem akartam ezt elhamarkodottan kijelenteni. Sajnos jobban is tettem ugyanis a merítés előtti pillanatban megkönnyebbült a felszerelés és csak az én szívem nehezedett el. Legalább megláthattam volna - ismételgettem halkan. Kicsit elkeseredve, de újra csaliztam és repítettem vissza a horgot.

Ezt követően csend ereszkedett a tájra, csak a szél pengette a zsinórokat. Néhány mohóbb kárász és dévér játszott csak a csalikkal. Sokadik próbálkozásra, időközbeni etetésekkel sikerült még valakinek felkelteni az érdeklődését. Az a néhány szem bojli meghozta az étvágyát, amiket a kapások után csöveztem be. Pár perc után már ő is partközelben volt és készülhettünk a szákoláshoz. Szokás szerint mire merítőbe került már vizes volt a matrac és elő volt készítve a szájfertőtlenítő is. Kicsit kisebb volt mint az előző de neki is nagyon örültem. A mérleg 4,86 kg-ot mutatott.

4,86 kg-os sötét színű töves

Ezzel a szép kis tövessel búcsúztam Verpeléttől és az itt fogott többi bajszostól megfogadva azt, hogy jövőre újra találkozunk és remélhetőleg a nagyobb egyedekkel is. Egy frontokkal övezett időszakban, amikor a hal alapvetően is gyengébben táplálkozik, úgy érzem ismét sikerül bizonyítani az Imperial Baits termékek sikerességét és fogósságát.
C&R T.G.

Forrás: Tölgyesi Gergő