AUSZTRIAI KALANDOZÁS

Május első hetében egy festői szépségű osztrák bányatóra látogattam. A víz nem volt ismeretlen számomra mert egy évvel ezelőtt már jártam itt. Ez a bányató egy 5 tóból álló sóderbánya egyik tava ,ahol a mai napig bányászat folyik. A víz nagy kihívás az idelátogató horgászok számára mert intenzíven horgásszák és a halak már nagyon óvatosak. Itt a legjobban működő bojlik a 16 - 18-as méretűek és büdös jellegűek. A tavon etetni szigorúan tilos, csak pva hálót lehet használni és maximum 4-5 szem bojlit a horog köré. Ezen a vízen a legfontosabb a jó hely kiválasztása, amelyet a legcélszerűbb tapogatórúddal elvégezni mivel a radar sokszor becsap a fenék összetételét illetően. A fenék nagyon változatos, a 6 métertől a 0,6-m-ig minden megtalálható.

Visszakanyarodva az elejére, Május 5-én érkeztem a tóra egy gyenge hidegfront után. Bíztam benne, hogy a pontyok még nem kezdtek el ívni ezért a tó egyik legsekélyebb részén telepedtem le. Itt a vízmélység 0.6 és 2 méter között váltakozott. Gondoltam, hogy itt a melegebb vízbe kijönnek a halak napfördőzni és este horogra tudom csábítani őket. Erre a túrára kétféle bojlit hoztam, Imperial Baits Elite és Monster Liver 16 - 18-as méretben. Az első este egy 4 kilós pontyot sikerült fognom iszonyatos nagy pocakkal, ez már jelezte nekem, hogy a halak napokon belül elkezdik az ívást. Sajnos ennek a beköszöntére csak másnapig kellett várnom. Délelőtt 10 órakor iszonyatos csobogásra ébredtem mikor kiléptem a sátorból számomra szomorú látvány fogadott. Az előttem elterülő kb 20- méter átmérőjű platón melyen a mélység 0,6 és 0,9 m között változott vagy 100-150 db ponty megkezdte az ívást. A kristálytiszta vízben a halak mérete teljesen kivehető volt. Eléggé elszomorodtam, hogy most mitévő legyek. A telefonomon megnéztem az időjárás jelentést, mivel estére gyenge esőt és kis mértékű lehűlést jósolt, ezért úgy döntöttem, hogy adok még egy éjszakát a helynek. Napközben semmi nem történt, kivéve az ívó halak csobogása melyek között volt jó pár db 15 kiló feletti is. Eljött az éjszaka, a víz elcsendesedett a halak visszahúzódtak a mélyebb részekre. Hajnali kettő órakor pár csippenésre ébredtem, felültem és füleltem, hátha lesz folytatás, de nem. 10 perc múlva ugyanaz a két csippanás a baloldali botomon, most már felkeltem és kisétáltam, hogy megnézzem mi történik. Bekapcsoltam a fejlámpát és láttam, hogy a spicc balra bólogat. Hamar rájöttem, hogy mi a gond, a zsinórsüllyesztőm beakadt egy sziklába és nem engedte futni a zsinórt. Bevágtam és elkezdtem fárasztani a halat, de nagy ellenállást nem éreztem, nem mentem csónakkal a hal elé. Nagy meglepetésemre egy gyönyörű 4 kilós compó éhezett meg a Monster-Liver bojlimra. Gyors fotózás és már mehetett is szabadon.

Reggel az ívás újra folytatódott előttem, ezért úgy döntöttem, hogy feljebb költözök a tavon úgy 200 méterrel ahol már 5 méteres a vízmélység. Gyors radarozás, tapogatás és már mehetett is a helyére a felcsalizott horog. Ezen a helyen már több lehetőségem volt. Az egyik botom a partoldalba 1,5 méteres vízbe került. A másik kettő, pedig 3 és 5 méterbe egy plató tetejére és aljára. A nap hamar elment és jött az éjszaka. Hajnali 3 órakor iszonyatos kapásra ébredtem, kirohantam bevágtam és csónakba ugortam. Rövid fárasztást követően egy 13,5 kilós pontyot sikerült fognom. Ez a hal nagyon felvillanyozott de másnap estig semmi nem történt. Majd az éjszaka percre pontosan ugyanaz történt, mint előző nap. Füstölős kapás bevágás és egy 16 kg-os ponty.

Mivel csak a bokor alatti hely adott halat ezért elhatároztam, hogy másik helyeket nézek. Épp a vízen radarozok mikor tőlem kb 100 méterre több pontyugrásra lettem figyelmes. Odaeveztem, és tapogatórúddal körbepásztáztam a területet, egy kb 2 négyzetméteres platót találtam 4- méteres vízben, aminek a tetején egy nagy kő feküdt, ami tele volt kagylóval. Megjelöltem a gps-emmel és újra táborbontás és költözés. Az új helyen két napot töltöttem és két szép pontyot sikerült fognom. A hat nap után a 33 fokos hőség és az ívás miatt feladtam a túrát. Kimagasló eredményeket nem értem el, de egy pár halat sikerült fognom ebből az igen nehezen horgászható bányatóból ilyen nehéz körülmények között.

Sajnos az időpontválasztásom nem volt a legjobb, de nem gondoltam volna, hogy a május eleji időszakban már elkezdődik a halak ívása. A túra tanulsága számomra, hogyha minden körülmény összeesküdik ellenem, akkor sem szabad feladni, folyamatosan keresni kell a halat és figyelni a vizet, hogy mi történik. Ezt tanácsolom a többi bojlis horgásztársamnak is, hogy sose adja fel, és ha egy hely pár napig nem működik, akkor próbáljon más területet keresni magának. Végezetül annyit, hogy júniusban visszatérek erre az ausztriai tóra, mert érzem, hogy vár engem még egy nagy hal.
Üdvözlettel: Bundik Zsolt
Imperial Baits Team

Forrás: www.imperial-baits.hu

3 embernek tetszik