0
Kosár
Belépés
Regisztráció
Menü Kategóriák
kedvencek bejelentkezés
0
icon
icon
2024-as akcióink Kuponok
Van egy cikkem, feltöltöm most!
Élménybeszámolók

VISSZATEKINTŐ A 2011-ES ÉVRE

A 2011-es év főpróbái…

Ha megpróbálom áttekinteni a 2011-es évet, milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagított, többször kellene nekiülnöm és összeszednem a gondolataimat. Nem azért mert annyi helyen és annyi időn át horgásztam volna. Koránt sem. Inkább a hektikusság az, ami újra és újraértelmezteti velem az elmúlt szezont.
Hogy milyen vizeken voltam és milyen halakat fogtam részletekbe menően nem taglalnám, hiszen azok az írások több fórumon is olvashatóak mind a mai napig. Mégis, a számadást tekintve egy szép nagy ívet képzelek magam elé mely mélyről indult, magasba szökött majd ismét meredeken tartott lefelé. Hiányérzet azonban nincs bennem.
Az év eleji horgászatok nem sok szép hallal jutalmaztak. „Normális” esetben ez nem igazán foglalkoztatott volna, hiszen ültem már 8-10 napokat kapás nélkül. Ám idén magamra vettem a teszthorgászok keresztjét. Ráadásul nem is egy, hanem egyből három neves, Európában elismert cégnek kellett megfelelnem. Csalik tekintetében az Imperial Baits, bojlis kiegészítők és aprócikkeket figyelembe véve a Carp’R’Us volt, aki bizalmat fektetett belém és eddig pontyhorgász tapasztalataimba.


Idei legkedvesebb játszópajtásaim



A csalik, amikben már régóta megbízom, bárhol is horgászom


És az, hogy egy olyan ponty és amur horgász, mint Leon Hoogendijk is rám bízta legújabb fejlesztésű botjainak tesztelését, egyenlő volt számomra a csodával. De ha az ember a szívére teszi a kezét és nem akar álszent lenni, akkor azt kell mondanom, hogy ez egyfajta visszaigazolás is volt számomra, hogy az a fajta mentalitás és hozzáállás, amit a bojlis horgászatban magaménak vallok és képviselek másoknak is szimpatikus.


Remélem idén is sokszor fog még így hajlani a Bond Girl



Na, én ezért jöttem


Habár e cégek és képviselőik nem szegeztek falnak, hogy márpedig nagy halakt kell fognod, mégis az ember fejében ott motoszkál, hogy mégis csak meg kell hálálni az emberbe fektetett bizalmat. És ha a nagy halak nem jönnek az ember hajlamos elkeseredni. Kiváló példa volt erre első év eleji ecsédi túrám ahol csak pár darab halat sikerült fognom. A csalival nem volt gond, hiszen a mellettem horgászó Drahota Misi barátomnál jól működött a Monster banán kombináció, ami ezen a vízen a tavaszi horgászatok egyik siker csalija szokott lenni, de év közben más vizeken is nyugodtan nyúlhatunk hozzá. A csali nálam amúgy is sarkaltos pont, mondhatni a vesszőparipám. Ha egy picit is eltér az íz, az aroma attól, amit én elterveztem a készítésnél, akkor vagy nem használom, a csalit vagy pedig kezdem az egész gyúrást elölről.


Ezt gyúrom, ezt szórom, ez kell nekem



Idén az új half&half-okat is kipróbáltam


Lehet, szőrszálhasogatásnak tűnik, de szerintem több bojlis horgásztársam alá tudja, támasztani milyen apróságokon múlhat néha a siker vagy épp a kudarc. Minden túrának úgy indulok neki, hogy nem a kifogott halak darabszáma a motiváló, hanem az, hogy minél nagyobb súlyú pontyokat tudjak fogni. Az Imperial Baits bojlijai nálam már azelőtt bizonyítottak, hogy a csapat tagja lettem volna, így nyugodt szívvel fogadtam el Csörgő Tomi felkérését. Mivel a tényekhez szeretek ragaszkodni legyen az pozitív vagy negatív a teljesítményemet és horgászszerencsét nézve. Az ecsédi kiruccanást megelőzte az év első horgászata a hatvani kavics bányatavon, ami a futottak még kategóriába bőven befér nálam. Hogy a csalival minden rendben volt nem volt kérdés, hiszen előtte is és utána is fogtak szép 20 kilogrammot megközelítő pontyokat. De rosszkor voltam rossz helyem, rosszak volt az időjárás a csillagok állása és még tucatnyi apróság, ami a mérleg nyelvét most a betli oldal felé billentette. Habár ezek tudatába úgy gondolom, nem kell elkeseredni, mert ezek mindig a horgászon felül álló tényezők lesznek, ezeken a sikertelenségeket és kudarcokon tudni kell felülemelkedni és továbblépni. De az évet így kezdeni…ezt nem kívánom senkinek. Annak ellenére, hogy az első két túra nem sikerült valami fényesen, a következő, szintén ecsédi horgászaton mind a botok, mind a kiegészítők és természetesen a csali is maradandót produkáltak. Egy éjszaka alatt sikerült két 20 pluszos pontyot fognom, melyből az egyik ráadásul egy 26 kiló feletti erőtől duzzadó tőponty volt, ami olyan kapást produkált, hogy 200 méternyi damilt feszített ki a levegőbe mikor elindult.


Új egyéni rekordom



Éjjeli 20 pluszos társa


Ez volt az a pont, amikor már én is kicsit bizakodóbb voltam az előttem álló szezont tekintve, hiszen ennél jobb lehetőség az új Leon Hoogendijk Bond Girl botok tesztelésére nem volt. Szeretem, ha én irányítom a halakat és nem fordítva, főleg egy olyan akadós terepen, mint az itteni. Hasonló körülmények Pölöskén fogadtak minket a III. Max Nollert Kupán, ahol Karvas Gabival indultunk egy csapatban. Az, hogy sikerült megnyernünk, az egy dolog. Mondjuk nem is olyan kicsi, de a felszerelés tekintetében abból a szempontból lényegtelen, hogy ha 2.-ok, 3.-ok vagy éppen csak helyezettek lettünk volna az első 10-ben, a botok ugyanazt a magabiztosságot mutatták, mint korábban. Így volt ez Merenyén is, ahol éppen csak, hogy lecsúsztunk a dobogóról, de ott meg a fárasztások mennyisége volt, ami extrém módon leterhelte a botokat. Ha a nem értékelhető méretű halakat is beleszámolom akkor közel 900 kiló halat fogtunk, és soha nem éreztem, hogy az erőtartalék elfogyott volna, vagy pedig nem lett volna kellő lágyság.


Ez a ponty most nem volt elég a dobogóhoz



Itt viszont már nem volt kérdés, hogy ki áll a dobogó tetején


A részletekre vonatkozó háklisságom az aprócikkeknél is megmutatkozik. A Carp’R’Us pedig ebben ideális játszótársam. Horgait régóta használom. Nagy kedvencem az Offset Nailer és a Centurion 2000, de idén több más típust is kipróbáltam a Mouthsnaggerrel kombinálva. Korábban az akadások hatékonyságát zsugorcsővel kombináltam, de engem is meglepett, hogy a kis lárva utánzatok a horog szárán mennyire leegyszerűsítik az életet a vízparton. Egy forró kánikulai horgászaton a Pest közeli Jurassic-tavon egy hírből már ismert másik népszerű horgot, a Cranked-et is kipróbáltam. Érdekes, csavarodó alakja nem sok bizalmat ébresztett bennem, de az első kifogott halak után meggyőzött. Főleg azért, mert amellett, hogy biztosan ült a halak szájában, a pici bemeneti sebtől eltekintve nem tépte szét egyetlen ponty húsát sem. A halak védelméről nem szeretnék most litániát írni, hiszen mások ezeket a köröket újra és újra lefutva többször megteszik. Az eredményességről beszélni ezen a vízen elég relatív dolog, nagy terület, változó mélységekkel, változatos mederviszonyokkal. Ponty és amur is volt a kifogott halak között, de igazi nagy matuzsálemet, egyet sem tudtunk akasztani. Pedig ebben a több mint 50 éves hatalmas vízben biztosan élnek.
Az évet a pölöskei versenyt átölelve, két ausztriai kiruccanás zárta le, ahol szintén új tapasztalatokat sikerült magamévá tennem. Már nem a felszereléseket tekintve, hiszen azokkal többé-kevésbé már összeszoktam, hanem inkább kitartás, alkalmazkodóképesség és az új megoldásokra való fogékonyság tekintetében. Ausztriában a horgászok mentalitása, a vízhez a környezethez való viszonyulása mély nyomokat hagyott bennem. Az ottani horgászok kincsként kezelik a tavaikat és a benne élő halakt, rend tisztaság és segítőkészség jellemzi őket. Miután pár napot elszerencsétlenkedtünk az itthon jól bevált, módszerekkel készségesen, minden irigység nélkül mutatták a helyi specialisták a tutit: milyen végszereléket és milyen csalikat használjunk. A különbségek mely az apró dolgokban rejlenek itt is nagy jelentőségűek. A sógoroknál a parton nem csak a civilizált baromságainkat, de a büszkeségünket is letehetjük. Ott nem szégyen tanulni, kérdezni másoktól. Nem is árulok el nagy titkot, hogy a segítő jobb után, mind Csörgő Tomi, mind pedig én fogtunk egy-egy 20 feletti pontyot.


Megéri letérni a járt útról


Az év zárásaként ide tértem vissza ahol a legnagyobb dolog, amit magamévá tettem az a tapasztalat. Az éjszakai és sokszor nappali mínuszokat egy kapás nélkül pihentem végig. De Mennyit tesz a környezet és a légkör ahol az ember horgászik. Az eredeti túrát még 3 nappal toldottuk meg, csak hogy itt lehessünk.
Úgy vélem ezekből a sikertelenségekből is lehet tanulni, legalább is remélem, hogy, nem csak ezzel áltatom magam. Azok a variációk és megoldások nagy valószínűséggel, amit használtam ott nem működnek, így legközelebb már erre nem kell pazarolnom az értékes időt. Próbálkozhatom mással.


Remélem, még viszontlátlak…


Igen, ha jobban belegondolok a 2011-es év egy próba volt a számomra. Új csalik, új felszerelések és pár új víz ahol, eddig még nem horgásztam. A 2011-es év próbára tett,, és úgy érzem jól vizsgázta, jól vizsgáztunk. Soha rosszabb főpróbát!

Kozma Tamás
   0   0 Ft Megrendelem
A kosár tartalma:
Kosár
Vásárlás folytatása Tovább a pénztárhoz
Az oldal böngészésével elfogadod, hogy cookie-kat használjunk, amiket jobb szolgáltatás nyújtás érdekében használunk fel. További információk