EGY FANATIKUS NAGYPONTYVADÁSZ NAPLÓJÁBÓL

Április 30.-án érkeztem meg egy dunántúli 200 hektáros víztározóra az idei első bojlis túrámra 4 hétre.
Az első nap táborállítással, radarozással és a víz hőfokának mérésével telt a különböző mélységekben. Este lett mire kiválasztottam 2 jónak vélt helyet. Az egyik bot egy fagyökér mellé 4,6 m-es vízbe került Imperial Baits Elite 24mm-es, és egy 20 mm-es Elite Flying bojlival csalizva. A másik bot egy 30cm-es gödör oldalára egy db 28-mm-es süllyedő Monster-Liver bojlival, 5,5-m-es mélységbe.. Az időjárás nem igazán kedvezett a halak kapókedvének. Fülledt meleg, déli szél és sajnos alacsony vízhőfok a meder alján, mindössze 14 celsius. Ez egy nagy tározó, egy erősebb szél pillanatok alatt átforgatja a különböző vízrétegeket és lehűti azt.
De sebaj 4 hétre jöttem, és még bármikor változhat az idő. Az első 3 nap zavartalanul telt, kapásig sem jutottam de nem keseredtem el, mert tudtam, hogy jó a csalim és a szerelékek is jó helyen vannak. Eljött a 4. nap. A meteorológia viharos szelet és erős lehűlést jósolt, ami délutánra meg is érkezett. Sokszor voltam már ezen a tavon horgászni de ekkora szelet már rég láttam. Tudtam, hogy eljött az én időm, újra csaliztam a botokat a jól bevált Monster-Liver és Elite bojlikkal. A csónakba beraktam 2 akkumulátort, mert ebben a szélben, ha véletlenül gyengül az egyik akkor képtelenség kijutni a partra. Közel 20-perc alatt sikerült bejutnom a bójához, gyorsan ledobtam a cuccot és a zsebemből egy marék Elite bojlit mellészórtam. Ez a művelet kb 10 másodperc lehetett de addig vagy 40 méterre sodródtam a bójától. Mire kiértem csuromvizes lettem úgy hogy ruhacsere és a másik bottal ugyanez a játék. Este 8 órára végeztem a behordással. Bementem a lakókocsiba vacsorázni, közben a szél csak egyre erősödött, és az eső is elkezdett szemerkélni. Este 11 óra körül féktelen visításra ébredtem mind a két jelzőm egyszerre szólt. Nem tudtam mi lehet, gyorsan felkaptam a kabátom és a gumicsizmám. Mire kiértem a padom fel volt dűlve és a botok a vízben pihentek. Felállítottam és lekötöttem majd visszamentem aludni. 20 perc múlva a mellettem horgászó Joci barátom hívott telefonon, hogy menjek gyorsan, mert a sátor külső ponyváját felkapta a szél, és kézzel tartja. Nagy küzdelem után, miután visszaállítottuk újra lefeküdtünk aludni. A szél meg a vihar miatt inkább csak szendergésnek nevezném. Fél egykor a jobb oldali botomon megszólalt a jelző hangja 2 rövid csippanással, nem foglalkoztam vele, mert a Delkim ezt szélbe sokszor csinálja, egy perccel később újabb csipp de most már folyamatosan gyorsan öltözés és futás a bothoz, a swinger le volt ejtve, gyorsan feltekertem a zsinórt és mikor már feszült bevágtam. Éreztem, hogy jobb hallal van dolgom, mert bevágás után a hal lassan komótosan oldalazott és húzta a fékről a zsinórt. Kb 25 perc után tudtam a part közelébe hozni, a szél miatt csónakkal nem tudtam a vízre menni ezért ruhástól begyalogoltam a vízbe a hal elé. Az első merítés nem sikerült, mert a szél kifordította a kezemből a merítőt. A ponty megérezte, hogy újabb lehetősége nyílt a menekülésre és egyből lehúzott vagy 30 méter zsinórt. Még 5 perces fárasztás és végre meg lett. Csuromvizesen, átfagyva vittem ki a partra a pontyot de az örömöm határtalan volt. Gyorsan hívtam a barátomat, hogy segítsen mérlegelni mert gondoltam, hogy 20 feletti lesz. A mérleg kitárázva 22,70 kg- nál állt meg. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy az idei első túrán az első kapás 20 kg feletti ponty lesz . A pontyot tavaly egyszer már megfogtam 21,30kg, hála istennek jól van és gyarapodik. A pontyot tavaly Néro-nak neveztem el. Ez a hal lett az első hetem legnagyobb hala!

Köszönet az Imperial Baits-nak és az Elite bojlinak.